Válaszol Gerber Miklós,
az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK)
Felügyelő Bizottsága (FEB)
frissen megválasztott elnöke

- Féléves FEB-tagság után az EHÖK Választmánya a FEB elnökévé választott. Melyek a legfőbb előtted álló teendők?

- Két kategóriába oszthatók a megoldásra váró feladatok. Az egyik a HÖK-választások megszervezése és lebonyolítása. Mindenekelőtt a TTK HÖK-választást kell megemlíteni. Most, a harmadik alkalommal is eredménytelenül zárult a választás, nyilvánvaló, valamiféle áthidaló megoldást kell találnunk azért, hogy ne maradjanak a TTK-s hallgatók se kari érdekképviseleti szerv nélkül. Az egyik lehetőség, hogy a TTK HÖK még hivatalban lévő testülete akként módosítaná a kari HÖK alapszabályát, hogy lehetővé váljon: a legutóbbi eredménytelen HÖK-választás jelöltjei alkotnak egy Hallgatói Küldött Közgyűlést (HKKGY), melynek tagjai - más karokhoz hasonlóan - elektorokként választanák meg az új HÖK-vezetőtestületet. Ebben az esetben legkorábban március végére állhat föl az új TTK HÖK. A másik lehetőség az EHÖK Alapszabályának módosítása oly módon, hogy generális jelleggel kimondanánk a közvetlen HÖK-választási szisztémát alkalmazó volt jatés karok esetében: ha a HÖK-választás harmadik nekifutásra is eredménytelenül zárulna, a fent vázolt szisztéma lép életbe. Harmadik lehetőségként még azt is meg lehetne vizsgálni, az Egyetemi Tanács hozhat-e ilyen irányú döntést.

A TTK HÖK megválasztása mellett a közeljövőben választják meg a BTK, a Budapest Médiaintézet, a SZÉF és az ÁJTK hallgatói önkormányzatait is. A cél, hogy a választások lebonyolítása alkalmával minden szabályszerűen folyjon, így a TTK HÖK-választás kapcsán a hallgatói önkormányzatokban megrendült bizalom helyre tudjon állni.

- Milyen feladat tartozik a másik kategóriába?

- Mindenekelőtt a FEB ügyrendjének módosítása, melyet a bizottság el is fogadott. Ez néhány apró technikai módosításokon túl szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a FEB tagjaira és különösen az elnökre nézve. Így nem lehet a FEB elnöke kari HÖK-képviselő vagy tisztségviselő, a FEB-tagok pedig nem lehetnek egyetemi tanácsi tagok, EHÖK-szerv vezetői, kari HÖK-tisztségviselők (mint elnök, elnökhelyettes, alelnök, titkár, referens vagy bizottsági elnök).

- Miért van szükség a szigorításokra?

- Azért, mert a FEB ellenőrzi, hogy a HÖK a rá kötelező érvényű szabályokat betartja-e ill. ellenőrzi a HÖK gazdálkodását is. Nyilvánvaló, hogy senki sem ellenőrizheti a saját tevékenységének szabályszerűségét, ezért volt szükség a szigorításokra.

- Korábban miért nem javasoltad a szigorúbb szabályozás bevezetését?

- Alig félévet voltam a FEB tagja, kellett bizonyos idő, míg megtanultam, hogyan működnek a mechanizmusok. Egyébként a társasági jogban megismert FEB-struktúra bizonyos fokú adoptálása az új rendszer.

- Mikortól lép életbe az új szabályozás?

- Június elsejétől, tehát az esetleges összeférhetetlenségek megszűntetésére kellő idő, csaknem három hónap áll a tagok rendelkezésére.

Egyi