"Én is kisgólya voltam még egy éve"

Török Márk április eleje óta tölti be az EHÖK alelnöki tisztségét, az elnökségnek viszont már egy éve tagja, ahogy éppen egy éve annak is, hogy elsősként BTK HÖK-elnökké választották. Az eddigi tapasztalatairól, a két szerv feladatairól és szerepéről beszélgettünk.

- Mivel jár egy EHÖK alelnöki pozíció?

- Abban az esetben, ha az elnök akadályoztatva van, az alelnök a felelős azért, hogy az Iroda, illetve az EHÖK, mint szervezet működése ne kerüljön veszélybe. Ezen felül az alelnök egy szimpla elnökségi tag.

- Emellett a BTK HÖK elnöke is vagy.

- Elsősorban BTK HÖK-elnök vagyok. Az alelnökség inkább csak egy megtiszteltetés, nem konkrét funkcióval jár, eseti jellegű elfoglaltságot jelent. A BTK HÖK-elnökség nekem az első, és remélem, sokáig az is marad. Az elnökségi tagság pedig egy konzultációs szerep, ahol a többi elnökségi taggal közösen alakítjuk ki az EHÖK álláspontját, terveit.

- Könnyen jut közös álláspontra tizenegy elnökségi tag?

- Minden elnökségi tag aktivitása más és más. Van, aki folyamatosan benyújtja a testület elé önálló kezdeményezéseit, javaslatait. Van viszont olyan tag is, aki viszonylag paszszív álláspontot képvisel és csupán a kara véleményét továbbítja az elnökség felé. Változó, hogy mennyire gyorsan jutunk közös nevezőre, természetesen függ az adott kérdéstől is.

- Nyáron is folytatjátok a megkezdett munkát?

- Az elnökség nevében én nem tudok nyilatkozni. A Rendezvényszervező Bizottság felvetette, hogy a gólyatábori időszak végeztével szervezzünk egy közös, nagy gólyafesztivált. Feltámasztva ezzel egy kicsit a régi nagy gólyatáborok szellemiségét. Az ezzel kapcsolatos teendőket nyáron kell elkezdeni.

- A BTK gólyatábor hasonló lesz, mint az előző években?

- Három-négyszáz fős szimpla gólyatábort tervezek az Öthalmi Diáklakásokba. A jelentkezők számától függően akár kettőt is szerveznénk. Az elmúlt éves tapasztalatok azt mutatják, hogy körülbelül 100-120 kisgólyát hely hiányában nem tudunk fogadni. Ezt többféleképpen is megpróbálták áthidalni, például sátorok felállításával, illetve a szegedi táborral nagyjából párhuzamosan másik helyszínen szerveztek gólyatábort. Az előbbi kezdeményezés azért nem folytatható, mert kimondottan veszteséges, az utóbbi pedig nem éri el a legfőbb célját, vagyis, hogy a szegedi egyetemi életbe bevezesse a hallgatókat.

- Az összegyetemi nagy gólyatábor gondolata nem merült fel az EHÖK testületben?

- A nagy gólyatábornak szerintem semmiféle realitása nincs. Öt-tíz éve, amikor ez igazán divat volt, körülbelül lényegesen kevesebb hallgató járt a Szegedi Tudományegyetemre, pontosabban a JATE-ra. A tizenegy kar hallgatósága annyira személytelenné tenne egy ilyen rendezvényt, hogy ennek egyszerűen nincs értelme.

- A gólyatáborban aktív hallgatókat érdemes ösztönözni arra, hogy részt vegyenek az egyetemi közéletben, vagy akár höközzenek is a későbbiekben?

- Mindenképpen. Én is kisgólya voltam még egy éve, a jelenlegi testületem hat-hét tagja a 2003-as gólyatáborban találkozott. Egy csapatban voltunk. A SZTEreo jelenlegi szerkesztőségének gerince pedig a 2004-es gólyatáborból került ki. A következő HÖK választásokon már bizonyára lesznek hajdani kisgólyák. Tudatosan keresem a höközésre, illetve más egyetemen belüli feladat elvégzésére affinitást érző embereket.

- A HÖK választások egyes karokon nem zajlottak éppenséggel zökkenőmentesen az utóbbi időben...

- Jelenleg ez nálunk nem aktuális. Amikor kiírják a választást, én is megmérettetem magam, ahogy mindenki más, aki indíttatást érez erre.

- Milyen jelentőséggel bírnak a Hallgatói Önkormányzatok, illetve az EHÖK az egyetemen belül?

- Szerencsére a legtöbb hallgató nem érzi, hogy ezek a testületek mennyire fontosak.

- Szerencsére?!

- Szerencsére, mert ez azt jelenti, hogy különösebb probléma nincs. Az EHÖK testületet dicséri, beleértve az ellenzéktől kezdve mindenkit, hogy olyan kérdésekben, mint a Tanulmányi és Információs Központ regisztrációs díja, egységes tudott lenni, és az egyetemi vezetéssel összhangban nem szavazta meg azt a tervezetet, hogy a hallgatók 2000 forintot fizessenek fejenként a TIK használatáért. Az EHÖK elsődleges feladata nem az, hogy reklámozza magát, és hogy egy-egy hallgató tudja, hogy miért nincs regisztrációs díj, hanem az, hogy ne legyen ilyen. Ugyanez elmondható a lakhatási és szociális támogatásokról is. Egy hallgatónak nem feltűnő az, hogy ha megkapja időben ezeket a juttatásokat és nem feltűnő az sem, ha nincs az előadáson, vagy egy szemináriumon vele szemben visszaélés. Számára az a feltűnő, ha van ilyen. Ha a HÖK ilyen szempontból túl nagy publicitást kap, az azt jelenti, hogy nem mennek gördülékenyen a dolgok és nem folyamatos a munkavégzés.

- Mindezek ellenére fontos, hogy elismerjék a munkátokat, nem?

- Embere válogatja, hogy kinek mi a fontos. A HÖK egy teljesen autonóm szerv és felette nem áll semmi, így minket felettes szerv nagyon megdicsérni nem tud. A Hallgatói Önkormányzatban élnek különböző politikai mechanizmusok, itt az elismerést az jelenti, amikor egy év után megméretteted magad, és a hallgatók újfent bizalmat szavaznak a Testületnek. Az EHÖK esetében az a lényeg, hogy legyen egy koncepció, egy elképzelés a különböző problémákról és azok megoldásáról. Ezeket végre kell hajtani. Ha erre képes, akkor sikeres, és jó eséllyel meg tudja hosszabbítani a mandátumát.

- Mit szeretnél még elérni a közeljövőben?

- A HÖK egy nagyon mobilis szerv, nem lehet kiszámítani, hogy mi lesz akár egy-két hónap múlva. Viszonylag fiatal vagyok, nem szándékozom mást csinálni. Nem mondom, hogy hat évig HÖK-elnök akarok lenni, szerintem ez nem is lenne egészséges dolog. HÖK-elnökként - elvileg - van bennem még egy-két ciklus, aztán meglátjuk.